• Az ország és a régiók társadalmi-gazdasági helyzetének leírását, a fejlődésbeli elmaradottságok beazonosítását, a gazdaság-fejlesztési célkitűzéseket; a versenyképességi tényezőket, a kis és középvállalkozások helyzetét, az emberi erőforrások fejlesztési lehetőségeit, az infrastruktúrafejlesztés előtt álló feladatokat, a vidékfejlesztési és a környezetvédelmi kihívásokat.
• Az ország fejlesztési stratégiáját, az országon belüli fejlődési különbségek, illetve az ország és a Közösség egésze közötti fejlődésbeli elmaradások csökkentése, felszámolása céljából;
• Az operatív programok összefoglalását, azok végrehajtását.
• A fejlesztéspolitika pénzügyi tervét, valamennyi tervezett közkiadás és közösségi támogatás prioritásonkénti tervezett felhasználását
• A partnerség elvének megfelelő konzultációs, egyeztető mechanizmusok leírását.
• A végrehajtási rendszer leírását, az irányító hatóságok és a kifizető hatóság megnevezését, a tervezett monitoring rendszer (monitoring bizottságok) leírását.
• A költségvetési tervezés és pénzügyi ellenőrzés, továbbá az értékelés rendszerét.
• A versenypolitikára, a környezetvédelemre, az esélyegyenlőségre, a közbeszerzésekre és a közvélemény tájékoztatására vonatkozó közösségi politikák érvényesítését.

• A versenyképesebb gazdaság.

• A humán erőforrások jobb kihasználása

• Jobb minőségű környezet, kiegyensúlyozottabb regionális fejlődés.

• Az innovatív, tudásalapú gazdaság megteremtése (a piacorientált K+F tevékenységek támogatása; a vállalkozások és a felsőoktatás innovációs tevékenységének és együttműködéseinek ösztönzése; a technológia-intenzív (spin-off) kisvállalkozások létrehozásának bátorítása; a technológiatranszfer ösztönzése; a hídképző és inkubációs tevékenység megerősítése, a K+F infrastrukturális hátterének fejlesztése).
• A kis- és középvállalatok jövedelemtermelő képességének a javítása (a kkv-k tőkeellátottságának javítása; a vállalkozói kultúra szélesítése; szervezetfejlesztés; technológiai korszerűsítés; a kkv-k közötti együttműködések bátorítása).
• Az üzleti infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése (ipari parkok fejlesztése; az infokommunikációs technológiák (IKT) és a fizikai infrastruktúra javítása; a logisztika parkok hálózatának kiépítése; a szélessávú IT-hálózatok kiépítése; az elektronikus közszolgáltatások továbbfejlesztése; az üzleti környezethez kapcsolódó jogi és szabályozási keret kidolgozása.)

• Az ország nemzetközi elérhetőségének javítása (a gyorsforgalmi úthálózat bővítése; a vasúti fővonalak korszerűsítése; a folyami infrastruktúra bővítése).
• A térségi elérhetőség javítása (a keresztirányú főutak bővítése és burkolaterősítése;

• A városi és agglomerációs közösségi közlekedés fejlesztése (az elővárosi vasútvonalak fejlesztése és összekapcsolása a helyi tömegközlekedéssel; kerékpárutak építése; forgalomcsillapítás a belvárosokban).
• Az áruszállítás-logisztika közlekedési infrastruktúrájának fejlesztése (az intermodális logisztikai központok és a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúra kiépítése).

• A foglalkoztathatóság javítása (a munkaerő-piacra való belépést segítő és munkavállalásra ösztönző szolgáltatások, a munkavállaláshoz szükséges tudás és készségek fejlesztése, a munkanélküliség tartóssá válásának megelőzése, a munkaerőpiacon belüli átmeneteket segítő intézkedések, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatását segítő támogatások, járulékkedvezmények; a foglalkoztatási rehabilitáció fejlesztése)
• Az alkalmazkodóképesség javítása (a szakképzés intézményi szerkezetének átalakítása, valamint a szakképzés és az akkreditált felnőttképzés regionális hálózatának kialakítása, ;a szociális partnerek készségeinek fejlesztése; a szerkezetváltás munkaerő-piaci hatásainak csökkentése; rugalmasság és biztonság a munkaerőpiacon, a civil szervezetek, az egyházak szolgáltatói szerepre felkészítése)
• A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek (a probléma-megoldóképesség, a digitális írástudás, a nyelvi, természettudományos és életviteli készségek fejlesztése, a képzés, valamint a társadalom és a gazdaság igényeinek összehangolása, a gazdálkodási és vállalkozási készségek és a kulturális tőke fejlesztése, a komplex pedagógiai fejlesztési programok, a mérési és az értékelési rendszer kiépítése, a pedagógusképzés és továbbképzés megújítása, költség-hatékony szervezeti formák bevezetése,  a területi együttműködések és a hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásának támogatása)
• A kutatás-fejlesztéshez és az innovációhoz szükséges humán-erőforrások fejlesztése (a felsőoktatási reform, a bolognai folyamat folytatása, a felsőoktatás minőségi fejlesztése, a regionális tudásközpontok kialakítása, kutatóegyetemek, főiskolák támogatása, a tehetséggondozás intézményrendszerének fejlesztése; gyakorlatorientált felsőoktatási programok, a műszaki és természettudományos képzés bővítése)
• Az egészségmegőrzés, valamint a társadalmi befogadás és részvétel (az egészségfejlesztés és egészségmegőrzés fejlesztése, az egészséges életmódra ösztönzés, a szociálisszolgáltatások fejlesztése, a gyermekszegénység csökkentése, a hátrányos helyzetűek, különösen a romák és a fogyatékossággal élők társadalmi integrációja,  az iskolai lemorzsolódást és devianciát csökkentő intézkedések, diszkrimináció elleni küzdelem, a szociális, gyermek-, ifjúsági és esélyegyenlőségi szolgáltatások fejlesztése, a társadalmi tőke és a helyi közösségek erősítése, a civil szervezetek megerősítése, a fogyasztók és az ellátottak védelme, a kulturális tőke fejlesztése.
• A humán infrastruktúra fejlesztése (a fizikai, környezeti és kommunikációs akadálymentesítés, a rehabilitáció rendszerének korszerűsítése, többunkciós humán szolgáltató központok létrehozása, a nagy létszámú szociális és gyermekvédelmi intézmények korszerűsítése; a szakképzés infrastrukturális feltételeinek javítása, regionális képzési hálózatok kialakítása; oktatási és egészségügyi informatikai fejlesztések, a felsőoktatási alapinfrastruktúra, a műszaki és természettudományos képzést szolgáló infrastruktúra, a szolgáltató és innovációs központok megerősítése, az egészségügyi ellátórendszer struktúraváltását támogató ellátási formák és az infrastrukturális feltételek javítása, prevenciós, gyógyító és rehabilitációs célú kiemelt egészségügyi intézmények fejlesztése; az integrált foglalkoztatási és szociális szolgáltató rendszer infrastrukturális feltételeinek megteremtése; kulturális szolgáltatásokhoz és a kreatív gazdasághoz kapcsolódó fejlesztések)

• Környezetjavító fejlesztések (hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés, a vízbázis védelme és az ivóvíz minőségének javítása, a bel- és külterületi vízrendezés és környezeti kármentesítés; az árvizek és belvizek elleni védekezés, valamint vízgyűjtő-gazdálkodási és integrált vízhasználati intézkedések, természeti értékeink jó kezelése; a fenntartható termelési és fogyasztási szokások ösztönzése)
• Környezetbarát energetikai fejlesztések (az energiahatékonyságra és takarékosságra, illetve a megújuló energia termelésére és használatára irányuló fejlesztések ösztönzése)

• Együttműködő és versenyképes városhálózat
• Megújuló vidék: falusias, rurális térségek integrált, fenntartható fejlesztése.
• Az elmaradott térségek felzárkóztatása, ami komplex felzárkóztatási programok megvalósítását jelenti.
• A Balaton, a Duna és a Tisza vidékének fenntartható fejlesztése.

• a regionális gazdasági versenyképesség erősítése
• a régiók turisztikai vonzerejének növelése, térségi közlekedési infrastruktúra és a közösségi közlekedés fejlesztése, a helyi környezeti állapot javítása
• az energiatakarékosság és -hatékonyság, illetve a megújuló energiaforrások felhasználásának ösztönzése
• települések átfogó, integrált fejlesztése
• a régión belüli társadalmi és területi különbségek mérséklése
• a társadalmi infrastruktúra fejlesztése

• A közigazgatás megújítása (a jogalkotás megújítása; a civil társadalom megerősödésének támogatása, a közigazgatás szolgáltatóvá tétele, az integrált kistérségi és a regionális döntési szintek megerősítése).
• A közigazgatási szolgáltatások korszerűsítése (az elektronikus közigazgatás, az elektronikus közszolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, összehangolt ágazatközi szolgáltatások kialakítása; a közérdekű adatok nyilvánosságra hozatala; az e-kultúra terjesztése, zöld közbeszerzés)

• a prioritások meghatározása: összhangban kell lennie a Közösségi Támogatási Keret prioritásaival. Pontos célkitűzéseket kell meghatározni, lehetőleg számszerűsített módon (pl. létrehozandó munkahelyek száma).
• az intézkedések leírása: a prioritások megvalósításának módját jelenti, tartalmaznia kell az intézkedés címét, annak legfontosabb jellemzőit, céljait, a potenciális kedvezményezettek körét, valamint a végrehajtásért felelős intézmény megjelölését.
• a pénzügyi terv: az Európai Bizottság által megadott táblázatnak megfelelően kell összeállítani. összhangban kell lennie a Nemzeti Fejlesztési Terv, illetve a Közösségi Támogatási Keret megfelelő táblázataival.
• a végrehajtási rend: tartalmaznia kell az irányító hatóság, illetve a kifizető hatóság, a programok napi végrehajtásáért felelős ún. közreműködő szervezetek, a társfinanszírozó pénzügyi intézmények meghatározását; a Monitoring Bizottság megjelölését, működésének és feladatainak meghatározását; a pénzmozgások útjának egyértelmű leírását, úgy a programban résztvevő társfinanszírozóktól érkező hozzájárulásokat, mint a közösségi kifizetéseknek a végső kedvezményezettekhez vezető útját; a pénzügyi ellenőrzés szabályait és gyakorlatát; 

• Gazdasági versenyképesség

• Környezetvédelem és infrastruktúra

• Humánerőforrás-fejlesztés

• Agrár- és vidékfejlesztés:

• Regionális fejlesztés